Mennyi a kisvállalati adó mértéke, mi a kisvállalati adó alapja?
2013-tól bizonyos cégek, gazdasági társulások egyszerűsített, kevesebb adminisztrációt igénylő módon adózhatnak majd. Az új adófajta neve kisvállalati adó (KIVA). A kisvállalati adót választó cég előző év november végéig elért árbevétele várhatóan nem haladhatja meg az 500 millió forintot, és több más feltételnek is eleget kell tennie. Az alábbiakban összefoglaljuk a kisvállalati adóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Már a 2017. adóévtől jelentősen egyszerűbbé vált a kiva-kötelezettség meghatározása, a kedvezőbb szabályok sok adózó szempontjából előnyösnek bizonyulhatnak.
A kiva kötelezettség jövedelem típusú adónak tekinthető annyiban, hogy adózni egyrészről a kifizetett osztalék és tőkeműveletek egyenlege után kell azzal, hogy a személyi jellegű kifizetés is adóalapot képez. A kiva több adónemet vált ki, így a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás egy kötelezettséggel teljesíthető.
Tekintettel az adókötelezettség-meghatározás „újszerű” módjára, a gyakorlatban alapos számítás szükséges ahhoz, hogy az érintett vállalkozás eldöntse, hogy megéri-e áttérnie ezen adónemre.
Az állami adó- és vámhatóság most segítséget kíván nyújtani ezen számítás elvégzéséhez azon társasági adóalanyoknak, akiknek az adóhatósághoz 2016-os adóévről benyújtott társasági adó,- (’29-es) és járulék (’08-as) bevallásaiban megadott adatai alapján valószínűsíthetően adómegtakarítást eredményez a kiva. (Forrás: nav.gov.hu)
Ki választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást?
a) az egyéni cég,
b) a közkereseti társaság,
c) a betéti társaság,
d) a korlátolt felelősségű társaság,
e) a zártkörűen működő részvénytársaság,
f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
g) az erdőbirtokossági társulat,
h) a végrehajtó iroda,
i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
j) a szabadalmi ügyvivői iroda,
k) a külföldi vállalkozó,
l) a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, amely megfelel a törvényi feltételeknek, és megteszi az ehhez szükséges bejelentést.
Milyen cégek választhatják a kisvállalati adót?
- az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben nem haladja meg az 50 főt, az állományi létszám meghatározását a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz című kiadvány 2009. január 1. napján érvényes szabályai alapján kell végrehajtani.
- az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét; Bevételként
– az értékesítés nettó árbevételét
– az egyéb bevételeket
– a pénzügyi műveletek bevételeit
– a rendkívüli bevételek összegét kell figyelembe venni.
- üzleti évének mérlegforduló napja december 31.
- az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot (nincs arányosítás). Beszámoló alatt a Szt., vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámolót kell érteni, kivéve az összevont (éves) konszolidált beszámolót.
Kapcsolt vállalkozások esetén a létszám és bevételi határokat együttesen kell figyelembe venni. Belföldi adóalanyoknál az adókötelezettség a belföldről és külföldről származó jövedelmekre is kiterjed. Külföldi vállalkozó esetén csak a belföldi telephelyen végzett tevékenységből származó jövedelmekre terjed ki.
Hogyan lehet a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni?
- A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni az e célra szolgáló nyomtatvány kitöltésével, elektronikus úton lehet
- A bejelentkezés határideje az adóévet megelőző év decemberének 1-20. napja. Azaz ha valaki jövő évtől így szeretne adózni, annak ez év decemberében kell ezt a tényt az adóhatóság felé bejelentenie
- Ha valaki a bejelentkezést megtette, de mégsem így szeretne adózni, a bejelentést január 15. napjáig visszavonhatja.
- Nem jogszerű a bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.
Mikor szűnik meg a kisvállalati adózói státusz?
- Ha az adóalanyt be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért, vagy nyugta-, számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt, illetve igazolatlan eredetű termék forgalmazása miatt megbírságolják, a határozat jogerőssé válásának napjával
- Ha az adózó adószámát felfüggesztik, a felfüggesztés jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával
- Annak a naptári negyedévnek a végével, melynek utolsó napján az adóalany adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja a 1.000.000.- forintot
- Ha a vállalkozás által fogalkoztatottak létszáma meghaladja az 50 főt, annak a hónapnak utolsó napjával, mikor ez a változás bekövetkezett
- Ha a kisvállalati adó alá tartozó vállalkozás árbevétele átlépi az 500 millió forintot, a bevételi határ átlépésének hónapja előtti hónap utolsó napjával
Ha egy vállalkozás kisvállalati adózói alanyisága megszűnik, ezt a tényt – a megszűnés okának ismertetésével, és a megszűnés pontos napjának közlésével – a megszűnést követő 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. A kisvállalati adózásból történő kilépést/kizárást követően ez a fajta adózás két évig nem választható újra.
Mennyi a kisvállalati adó mértéke?
- Az adó mértéke 14%. 2018. január 1-től 13%.
Mi a kisvállalati adó alapja?
- A kisvállalati adó alapja a jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye, valamint egyes további módosító tételek egyenlege, növelve a személyi jellegű
kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege.
Személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben (ide nem értve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társasvállalkozó járulékalapját. A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb.
Mit jelent ez a gyakorlatban, hogyan számoljuk ki az adó alapját?
Csökkentő tételek
- tőkebevonás (különösen jegyzett tőke emelése) cégbírósági bejegyzésre tekintettel az adóévben a saját tőke növekedésként elszámolt összeg
- a kapott (járó) osztalék cimén az adóévben elszámolt bevétel összege
- a pénztár értékének tárgyévi csökkenése, de legfeljebb a a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része
A kisvállalati adóalanyiség megszűnésének adóévében a pénztár előző évi méglegben kimutatott értékének és mentesített értékének pozitív különbözete.
Pénztár mentesített értéke: a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke; a kisvállalati adózásra 2016. december 31-ig áttért adózónál a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy a 2017. év nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke.
– van még egy csökkentő tétel az előző évek alapján, amiről a NAV 2017. december 31-ig tájékoztatást küld minden KIVA alany számára.
Növelő tételek
- a tőkekivonás (különösen jegyzett tőke leszállítása) cégbírósági bejegyzésre tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összege
- az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában kifizetésre kerülő osztalékot)
- a pénztár értékének tárgyévi növekménye, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegében kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része.
- a TAO tv. 3.sz. Melléklet A) részében meghatározott, nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
- az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék összege
- behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, kivéve ha a követelés elengedése magánszemély javára történik vagy ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll
- a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbsége, ha adózó és a kapcsolt vállalkozás közötti megállapodásban a szokásos piaci árnál alacsonyabb az ügyleti érték
Fontos lehet még a választás eldöntésekor
Sem a Munkaügyi Központ, sem pedig egyéb munkahelymegőrző pályázatoknál nem térítik a kivát a szochóval ellentétben.
Kisvállalati adó választása esetén annak megfizetésével az adózó eleget tesz a
- társasági adó
- szociális hozzájárulási adó
- szakképzési hozzájárulás
bevallása és megfizetése kötelezettségének. Az osztalék utáni személyi jövedelemadót (15%) és egészségügyi hozzájárulást (14%) továbbá az iparűzési adót meg kell fizetni.
A kisvállalati adót az adóévet követő év május 31-ig kell bevallani, és befizetni. Év közben adóelőleget kell fizetni, ennek mértéke havonta a cég által foglalkoztatottak részére történt, járulékalapot képező kifizetések összegének 14%-a. Az adóelőleget minden hónap 12. napjáig kell megfizetni.
(Forrás: Könyvelői Praktikum)
Egy százalékponttal csökken a kiva adója jövőre; a választásban segít az NGM kiva-kalkulátora
A kisvállalati adó (kiva) választásával több tízezer cég spórolhatna legálisan a közterhein. Jövőre egy százalékponttal, 13 százalékra csökken a kisvállalati adó mértéke. A legnagyobb megtakarítást biztosító adózási forma kiválasztásában segít a cégeknek a Nemzetgazdasági Minisztérium kiva-kalkulátora. Minden cégnek megéri a próbaszámításokat elvégezni, hiszen a kisvállalati adó választásával az áttérésre jogosult, foglalkoztatottal rendelkező cégeknek több mint 80 százaléka jobban jár.
KIVA kalkulátor
(Forrás: kormany.hu)